Köszönjük. Köszönjük a semmit. Fals, koronázatlan királyok, kilopjátok magatok alól a trónszéket. Futtok, szaladtok, már kezetekben érzitek a felhőtlen szabadságot. Anyátlan, apátlan, elvtelen, gerinctelen fattyúk, férgek. Két arcotok néz vissza a tükörből, az egyik hazug, a másik tolvaj. Ételt, életet, reményt, holnapot lop. Más kára az másnak kára, az én káromat pedig csak én magam kompenzálhatom magamnak, mások kárára. Tolvaj vagyok, mosolygok, hazug vagyok, szeretek így élni, ez is hazugság.
