Ezt a remek nótát a Metallica révén ismertem meg, az ő Garage Days Inc. lemezükön lévő feldolgozást hallgatva. Aztán rávettem magam, s megkerestem az eredetit, megérte.
Van valami fennkölt egy olyan albumborítóban amelyen egy óriási törpepapagáj épp egy szerencsétlen hegymászót lök alá a mélybe, egy szikláról, fehér hegyek árnyékában.
Maga szám címe is egy nagy rejtély, tükörfordításban kenyér-rajongót jelent, aminek nincs sok értelme. E dal számomra a szabadságot szimbolizálja, a fülbemászó szólamok, az egyedülálló énekhang, a lassú s gyors részeket egyaránt tartalmazó dalszerkezet egysége csodálatos.
A szöveg valahol arról szól hogy sose add fel, érd el amit akarsz, ugyanakkor az elharapodzó egzisztencializmus ellen is szót emel, ez főleg a lassú résznél hallható : "All the money in the world, and I don't need it...."
Ámen.
